túrázóna

Hosszú kihagyás után végre megint kéktúráztunk. Szeptember végén, egy napot. Autóbusszal kora reggel elutaztunk Hosszúperesztegre. 

(a fényképek nagyon rosszak, mert a kis gépünk kezdi megadni magát...)

Innen délnek vettük az irányt a Szajki tavak felé. A tavak közül az északiban van víz, itt rengeteg a horgász bódé meg a stég, lejjebb pedig komplett kis üdülőfalu található. Meglepően rendezett, kellemes hely. 

Egyetlen kiskocsma volt nyitva, ide becsüccsentünk, és kb. egy-másfél órát iszogattunk, dumáltunk. Állati hangulatos volt. 

A déli tó mellett haladtunk tovább, ez nem annyira szép, mocsaras és büdös, de biztos tuti jó élőhely. A Szajki tavakat elhagyva erdőkön meneteltünk keresztül. Nem olyan izgi rész, de ahogy kanyarogtunk az egyik nyiladékról a másikra jól lehetett látni az erdőösszetétel változatosságát. Az egyik földútról éppen egy aszfaltos szakaszra kanyarodtunk, mikor egy kocsi arra jött és lelassított mellettünk. Két helyi srác nézett ki ránk. Másodpercekig nem szóltak, majd az egyik nagy nehezen megkérdezte: "Ti erre sétáltok?" Hú, mondom magamban, ebből mi lesz.... Aztán folytatta: " Nem láttatok véletlenül egy bivalyt meg a borját kötéllel a nyakukban?" :-)))) Jééééééézus, neeeeem. Mint kiderült valahol a környéken megszöktek. Megadták a számukat, ha látnánk esetleg, tudjunk szólni. Innentől minden neszre figyeltünk. Mondták ugyan, hogy meg lehet simogatni, de én azért fogtam két botot, hátha meg kell védenem magunkat. Borsi persze kiröhögött. :-)) Aztán percekkel később egy szarvas csörtette el mellettünk az erdőben, majd riadtan keresztezte utunkat. Megállt bennünk az ütő, aztán 5 perces röhögésben törtünk ki. 

Az erdei utakról kibukkantunk a volt ötvösi vasútállomás bekötőútjára, innen egy darabon aszfaltos úton baktattunk, majd ismét erdőbe fordultunk.

Itt pecsételtünk a füzetbe és ezzel a szakaszt teljesítettük is, most már csak a legközelebbi vasútállomásra kellett eljutni, ami Dabroncon volt. A térképen kinéztünk egy földutat. Persze kiderült, hogy elszántották. Kukoricáson át gázoltunk egy darabig, majd a vasúti töltés oldalában meneteltünk. 

 

Pont átmentünk a síneken és felmásztunk a dabronci peronra, mikor a hangos bemondta, hogy a vonatunk érkezik. :-) Nagy mák. 

Teljesített szakasz hossza: 20,7 km

Ténylegesen megtett út hossza: kb. 26 km

Eddig megvan: 262 km, a teljes túra 30,18 %-a. :-)

...és ami nagy dolog- végre össze van kötve Kőszegtől Tapolcáig a megtett rész. :-)