túrázóna

Két hete hétvégén a tervezett túra időhiány miatt elmaradt, de hogy a várva várt tavasz beköszöntét mégis méltóképp fogadjuk leugrottunk a Kis-Balcsihoz Tánciékkal, négyesben. Egyik kedvenc-kedvenc helyem ez a környék (ez is :-) (amúgy anno a diplomatervem is a Kis-Balaton térségével kapcsolatosan készítettem).

Irtó jó meleg időnk volt, Tánci hozott madaras könyvet, de tulajdonképpen ő maga simán egy madárhatározóval felért, szóval jók voltak a paraméterek.

Először a madárleső bunkikhoz mentünk, amiket ha jól emlékszem svájci építészmérnök hallgatók készítettek. Ez nincs kitáblázva a közútról, de ha Balatonmagyaród felé haladsz északról, Balatonhídvégnél átérve a Zala hídon szinte azonnal van egy kis leágazás jobbra. Ezen kell bemenni, majd a parkolóban hagyva a kocsit átsétálhatsz a zsilipen, amivel az I. tározó vízszintjét szabályozzák...

Mivel egész későn, olyan 11 körül értünk oda, sajnos nem volt túl sok madár, mert ők főleg korán reggel figyelhetők meg itt, de így is láttunk kacsákat, szárcsát, kárókatonát, gémeket, meg még mást is, csak már nem emlékszem.

Itt jó nagy sétát tettünk, igaz csak a bicajúton, mert a gátakra, meg az izgi részekre a természetvédelmi területen kizárólag engedéllyel lehet bemenni, nekünk meg nem volt és hát tiszteletben tartjuk az előírást, és az élővilág nyugalmát. :-)

Ezután tehát átugrottunk a Kányavári-szigetre, ahol piknikeztünk, nézelődtünk, 

majd a Búbos vöcsök tanösvényen végigérve mindenkiben megfogalmazódott a gondolat: kéne egy kávé....(Tánciban nem, mert ő nem kávézik). Így a sziget után Balatonmagyaródon a kiskocsma teraszán kávézgattunk, közben beborult az ég, ezért napunk harmadik célpontját a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumot most kihagytuk, de ha arra jártok mindenképpen nézzétek meg, tök jó :-). 

Ja! A lényeget meg nem mondom! LÁTTUNK HERMELINT! Irtó aranyos volt, átugrált a kerékpárúton, jó sokáig néztük, meg ő is minket, de a fotók nem sikerültek róla sajna, ezért letöltöttem egyet, ilyen édi:

Az érintett és majdnem érintett pontok: